ADP adenozin-difoszfát

Frissítve:

Kisebb méretű nukleotid származék. Az élő sejtben a nukleotidok gyakran fordulnak elő foszfátok (tri, di, mono) formájában, azaz a nukleotidhoz foszfátcsoportok kapcsolódnak. A difoszfátok a trifoszfátokhoz hasonóan foszfátcsoportok közötti nagy kémiai energiájú (makroerg) kötései révén a sejtek energiaközvetítő vegyületei. Alapvető jelentőségűek az összes élő szervezetben.

Az adenozin-difoszfát adenint tartalmazó nukleotid, amelyben a D-ribózhoz kettő foszfát csoport kapcsolódik lineáris kovalens kötésekkel. Az egyes foszfátcsoportok a molekuláról energiaigényes folyamatok során hidrolízissel (víz hatására szétszakadva) leválhatnak, a foszfátok közötti kötés felszakad. Az adenozin-trifoszfát (ATP) legutolsó foszfátcsoport lehasadása révén ADP (adenozin-difoszfát) és egy szervetlen foszfát keletkezik, míg ha az ADP-ről is lehasad az utolsó foszfát, akkor AMP (adenozin-monofoszfát) képződik és egy szervetlen foszfát keletkezik. Pirofoszfát és AMP akkor keletkezik, ha az ATP-ről egyszerre hasad le két foszfátcsoport. A hidrolízis során nagy mennyiségű energia szabadul fel, aminek jelentős része felhasználódik a lezajló biokémiai folyamatokban. Így például az izmok kontrakciójában, a biológiai molekulák szintézise (vagyis a felépítő folyamatok), ionok és molekulák membránokon történő aktív transzportja során.

Energiafelszabadulással járó biokémiai folyamatokban (lebontó folyamatok) ADP és foszforsav kondenzációjával ATP keletkezik. A szövetek fokozott aktivitása idején (például az izomok kontrakciójában) a foszfagének (kreatin-foszfát) foszfátcsoportjukat és energiájukat az ADP ATP-vé történő foszforilációja számára adják.


Szakirodalom

  1. Molekuláris sejtbiológia Sass Miklós, Laskay Gábor 2013.02.10. Eötvös Loránd Tudományegyetem

  2. Molekuláris sejtbiológia Szeberényi József 2014.10.31. Campus Kiadó ISBN 978-615-5376-44-3

  3. Biológiai kislexikon Kiss J 2007.04.27. Typotex Elektronikus Kiadó Kft

  4. Sejtbiológia Balázs Margit 2011.08.31. Debreceni Egyetem

  5. Sejtbiológia Darvas Zsuzsa, László Valéria 2005, 2011 Semmelweis kiadó ISBN 963 39214 79 5

  6. Biokémia, molekuláris és sejtbiológia Bánhegyi G, S. S. 2018 Semmelweis kiadó

  7. Biológia - A sejt és az ember biológiája 11. Gimnáziumi Tankönyv Gál B 2012 Mozaik

  8. Jelátvitel (Orvosi biotechnológia) Berki T, Boldizsár F, Szabó M, Talabér G, Varecza Z 2014 Pécsi Tudományegyetem

  9. Orvosi biokémia Ádám V 2016 Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió

  10. Az önemésztés, sejtpusztulás és megújulás molekuláris sejtbiológiája Lőw P, Juhász G, Kovács A, László Lajos 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem

  11. Kroemer G, Pouyssegur J. Tumor cell metabolism: cancer's Achilles' heel 2008 Cancer Cell. 13(6)

  12. Warburg O. On the origin of cancer cells. 1956 Science 123(3191)

  13. Mankoff DA, Bellon JR Positron-emission Tomographic Imaging of Cancer: Glucose Metabolism and Beyond 2001 Semin Radiat Oncol. 11(1)