Membrán (hártya)

Élő szervezetben, a biomembránok többnyire foszfolipidekből, fehérjékből álló mikrofilm. A kettős foszfolipid rétegből álló membránváz meghatározza a membránok alpszerkezetét: vízoldékony molekulák számára átjárhatatlanok (impermeábilisak). Vannak félig áteresztő hártyák is (szemipermeábilis hártya). A membránvázba fehérjék kapcsolódnak vagy épülnek be, amelyek meg is határozzák a membrán specifikus funkcióját, például a jellemző transzportfolyamatokat, ionutakat, vagy jelátviteli utakat. A szelektív anyagtranszportot például ioncsatornaként, transzportfehérjeként működő membránfehérjék végzik. Bizonyos fehérjék külső szignál molekulák receptoraiként működnek, például hormonokat, növekedési faktorokat észlelnek, és adják tovább a jelet sejten belülre. A membránok dinaimikus struktúrák. Singer és Nicolson dolgozta ki a folyékony mozaik membrán modellt, ami leírja a membránok szerkezetét, hogy a membránok folyékonyak, képesek elmozdulni a síkban. A foszfolipidek kettős tulajdonságúak, kettős oldhatósági tulajdonságúak, azaz amfipatikusak. Lipid (zsírsavlánc) részük hidrofób, apoláris, azaz víztaszító, míg feji részük (glicerin, foszfát, egyéb csoport) hidrofil, poláris, azaz vízkedvelő. Vizes közegben elrejtik, egymás felé fordítják a hidrofób farkukat, fejükkel pedig a vízmolekulák felé fordulnak. A sejt környezete vizes. Így alkotnak micellákat, gömbfelületnek megfelelő kettős réteget, sőt, azon belül elrendeződve liposzómákat hoznak létre. A kozmetikaipar, illetve a gyógyszeripar is e kettős tulajdonságukat használja ki: liposzómába rejtik a hatóanyagot. A membránok szerepe többek között különböző, hártyával határolt reakcióterek létrehozása, felületek növelése, ezáltal a kémiai reakciók térben és időben történő elkülönítésének biztosítása.

Leghíresebb membránok:

Plazmamembrán (sejthártya): a sejt határait alkotó féligáteresztő hártya.

Mitokondrium kettős membránrendszere: a külső membrán és a belső membrán.

Endoplazmás retikulum kiterjedt membrán hálózata.

Golgi-apparátus összetett membránrendszere

Sejtmagmembrán (maghártya): a sejtmagot a citoplazmától határoló hártya.

Szakirodalom

1. Molekuláris sejtbiológia Sass Miklós, Laskay Gábor 2013.02.10. Eötvös Loránd Tudományegyetem

2. Molekuláris sejtbiológia Szeberényi József 2014.10.31. Campus Kiadó ISBN 978-615-5376-44-3

3. Biológiai kislexikon Kiss J 2007.04.27. Typotex Elektronikus Kiadó Kft

4. Sejtbiológia Balázs Margit 2011.08.31. Debreceni Egyetem

5. Sejtbiológia Darvas Zsuzsa, László Valéria 2005, 2011 Semmelweis kiadó ISBN 963 39214 79 5

6. Biokémia, molekuláris és sejtbiológia Bánhegyi G, S. S. 2018 Semmelweis kiadó

7. Biológia - A sejt és az ember biológiája 11. Gimnáziumi Tankönyv Gál B 2012 Mozaik

8. Jelátvitel (Orvosi biotechnológia) Berki T, Boldizsár F, Szabó M, Talabér G, Varecza Z 2014 Pécsi Tudományegyetem

9. Orvosi biokémia Ádám V 2016 Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió

10. Az önemésztés, sejtpusztulás és megújulás molekuláris sejtbiológiája Lőw P, Juhász G, Kovács A, László Lajos 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem

11. Kroemer G, Pouyssegur J. Tumor cell metabolism: cancer's Achilles' heel 2008 Cancer Cell. 13(6)

12. Warburg O. On the origin of cancer cells. 1956 Science 123(3191)

13. Mankoff DA, Bellon JR Positron-emission Tomographic Imaging of Cancer: Glucose Metabolism and Beyond 2001 Semin Radiat Oncol. 11(1)