Sejt

A sejt (cellula, cytos) az élet építőköve a legtöbb élőlény strukturális és működési egysége. Az élőlények között vannak olyanok, amelyek egyetlen egy sejttel rendelkeznek, mint a baktériumok és az egysejtűek (mikroorganizmusok). Azonban kialakíthatnak telepeket, szöveteket is, ezáltal többsejtes formába rendeződnek például a gombák, növények és állatok esetében. Többségük mérete (0.04-0.1 mm-ig) mikroszkopikus. A sejt membránnal, hártyával körülvett sejtplazmát (citoplazma) tartalmaz, amely számos biomolekulát, fehérjét és nukleinsavakat tartalmaz. Az algák, baktériumok, gombák és növények esetében a plazmamembránt egy sejtfal is körbeveszi.

A sejtek száma fajonként változik. A felnőtt ember hozzávetőlegesen 40 billió (4×10¹³) sejtből -eukarióta sejtből- épül fel.

Két sejttípust különböztetünk meg: a prokarióta és az eukarióta sejtet.

Prokarióta: olyan sejt, vagy élőlény, amelyben a sejt nem tartalmaz valódi, elkülönült sejtmagot. Ilyenek például a baktériumok. A sejtanyagcserében résztvevő biomolekulák nem határolódnak el az alapállománytól, a sejtmembránhoz kapcsolódnak. Jellemző rájuk az ivartalan szaporodás, egyszerű kettéhasadással történik.

Eukarióta: sejt vagy élőlény esetében a citoplazmában található egy elkülönült sejtmag. Az eukarióta sejt jellegzetessége a kompartmentalizáció, azaz a részekre tagolt, membránokkal elválasztott, különböző funkciójú terek, kompartmentek, a sejtalkotókra való tagolódás. Ivartalanul vagy ivarosan is szaporodhatnak. A növények, a gombák, az állatok, és így az emberek is eukarióta sejtekből épülnek fel.

A sejtekkel foglalkozó tudományterület a sejtbiológia. Egyik első úttörője Robert Hooke volt, aki 1665-ben mikroszkópja segítségével felfedezte a sejteket és mivel a lépes méz celláira emlékeztették, a sejt nevet adta nekik.

Szakirodalom

1. Molekuláris sejtbiológia Sass Miklós, Laskay Gábor 2013.02.10. Eötvös Loránd Tudományegyetem

2. Molekuláris sejtbiológia Szeberényi József 2014.10.31. Campus Kiadó ISBN 978-615-5376-44-3

3. Biológiai kislexikon Kiss J 2007.04.27. Typotex Elektronikus Kiadó Kft

4. Sejtbiológia Balázs Margit 2011.08.31. Debreceni Egyetem

5. Sejtbiológia Darvas Zsuzsa, László Valéria 2005, 2011 Semmelweis kiadó ISBN 963 39214 79 5

6. Biokémia, molekuláris és sejtbiológia Bánhegyi G, S. S. 2018 Semmelweis kiadó

7. Biológia - A sejt és az ember biológiája 11. Gimnáziumi Tankönyv Gál B 2012 Mozaik

8. Jelátvitel (Orvosi biotechnológia) Berki T, Boldizsár F, Szabó M, Talabér G, Varecza Z 2014 Pécsi Tudományegyetem

9. Orvosi biokémia Ádám V 2016 Semmelweis Kiadó és Multimédia Stúdió

10. Az önemésztés, sejtpusztulás és megújulás molekuláris sejtbiológiája Lőw P, Juhász G, Kovács A, László Lajos 2013 Eötvös Loránd Tudományegyetem

11. Kroemer G, Pouyssegur J. Tumor cell metabolism: cancer's Achilles' heel 2008 Cancer Cell. 13(6)

12. Warburg O. On the origin of cancer cells. 1956 Science 123(3191)

13. Mankoff DA, Bellon JR Positron-emission Tomographic Imaging of Cancer: Glucose Metabolism and Beyond 2001 Semin Radiat Oncol. 11(1)